Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

Hirdetés

Stop.hu rövidhírek

Propeller.hu rövidhírek

Közösség

Iratkozz fel youtube-csatornánkra!

Utolsó kommentek

  • Blogger Géza: @Anselmo: Más meg a blogját. :) www.origo.hu/itthon/20140725-az-egyenlito-blog-alapitoja-szerint-... (2014.07.25. 12:04) Jelölt-szédelgők
  • Anselmo: Kávét kérek. (2014.07.24. 21:33) Jelölt-szédelgők
  • ♔batyu♔: Orbánék 2010-ben Gyurcsányék miatt nyertek. Utána pedig azért, mert jobban kormányoztak. Azért... (2014.07.24. 16:49) Jelölt-szédelgők
  • lavór: @Blogger Géza: Ők a rosszabb fajta. Egyáltalán van saját véleményük? Szerintem csak bólogatós go... (2014.07.24. 15:39) Jelölt-szédelgők
  • eßemfaßom meg áll: Nincs szebb mint amikor az összefogó szövetségesek ütik egymást onlájn is meg IRL is :) (2014.07.24. 15:38) Jelölt-szédelgők
  • Utolsó 20
dec
30.
sarok

2011 TOP 5 - a jogállam lerombolása

2011. december 30., péntek 12:00 | Nikki Heat | Címkék: média fidesz parlament alkotmánybíróság igazságszolgáltatás jogállam köztársasági elnök 2011 top 5

Nem kellett hozzá sok idő, hogy mindenkinek világos legyen: a Fidesz számára a nemzeti együttműködés azt jelenti, hogy aki szerintük nem megfelelő módon működik együtt, az nem is lehet részese annak. Ennek a gondolkodásmódnak megfelelően, no és persze kétharmados többségüket kihasználva, mindössze másfél év leforgása alatt sikerült felszámolniuk a jogállamiság összes biztosítékát, a klasszikus hatalmi ágaktól kezdve, az olyan „kisebb jelentőségű" fékekig, mint például az ombudsmanok vagy az érdekegyeztetés rendszere.

Nem volt nagy öröm összeszedni az öt legdurvábbat. Ezek következzenek most.

1. A törvényhozás 

A hatalmi ágak elválasztása, a fékek és ellensúlyok rendszere a felvilágosodás kora óta minden demokratikus berendezkedésű államban alapkövetelmény. Ha ezek az elvek a gyakorlatban nem érvényesülnek, akkor nem beszélhetünk demokráciáról. A klasszikus felosztás szerint három hatalmi ágat kell elkülöníteni. Ezek egyike a törvényhozás. 

A mi törvényhozásunk Orbánék hatalomra kerülése óta csupán a fideszes droidok szavazógépeként funkcionál. Csont nélkül átmegy rajta minden, a legtöbb esetben olyan rohamtempóban, hogy az ellenzéki képviselőknek esélyük sincs a felkészülésre. Na nem mintha sok értelme lenne...

Arról már nem is beszélve, hogy sok esetben hibáktól hemzsegve, a jogalkotó eredeti szándékával ellentétes tartalommal, sőt, előfordult az is, hogy a Házszabállyal ellentétesen (lásd költségvetés) fogadtak el törvényeket. A kormánypárti képviselők gyakorta élnek az úgínevezett egyéni képviselői indítvány eszközével is, ami még a formális egyeztetést is kizárja, mind az ellenzékkel, mind az érintettekkel. A végső döfést azonban a - milyen meglepő - szintén egyéni indítványként benyújtott Házszabály módosítás jelentette, ami megengedi, hogy az Országgyűlés ülésszakonként hat (évente 12) alkalommal VITA NÉLKÜL „tárgyaljon meg" bármely jogszabályt. A „T." Ház ezzel a lépéssel véglegesen elvesztette valós funkcióját, nem több, mint gombnyomogató droidok gyülekező helye.

2. Az igazságszolgáltatás

A másik klasszikus hatalmi ág az igazságszolgáltatás rendszere, ahová a bíróság és az ügyészség tartozik. Előbbi esetében januártól nyugdíjaznak összesen 274 bírót, helyükre pedig (az új törvény értelmében) sokkal egyszerűbb feltételekkel vesznek fel majd újakat. Nem kétséges, hogy milyen szempontok szerint. Emellett a bíróságokat ellenőrizni hivatott Országos Hivatal elnökévé az „Országgyűlés” Handó Tündét, Szájer József feleségét választotta meg. Hogy teljes legyen a kör, a kormányon lévők tevékenységét szótlanul tűrni képtelen főbírótól, Baka Andrástól is megszabadultak. A csak nevében új Kúriát januártól Darák Péter irányítja, aki minden bizonnyal lojális lesz uraihoz.

Ami az ügyészséget illeti: elsőként kinevezték, majd kilenc évre bebetonozták a hűséges fideszes főügyészt, Polt Pétert, majd az irányítása alatt álló ügyészi szervezet szabályozására egy olyan törvényt fogadtak el, amely csak formális jogi függetlenséget tartalmaz, miközben a szakmai önállóság garanciáit nem.

3. Az Alkotmánybíróság

1989-ben, háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások egyik vívmányaként jöhetett létre az AB. A kormánypártok kétharmados többségüket kihasználva, elsőként az AB tagjainak jelölési metódusát változtatták meg (ehhez módosítaniuk kellett az alkotmányt), majd a megüresedett alkotmánybírói székekbe saját jelöltjeiket – Bihari Mihályt és (a posztra egyesek szerint politikailag, mások szerint törvényileg alkalmatlan) Stumpf Istvánt, az első Orbán kormány volt kancelláriaminiszterét – választották meg. (Azóta 15 tagúra duzzasztották a testületet, a további helyekre egytől-egyig lojális bírákat választva.)

Egyes elemzők szemében a Rubicon első átlépését (azóta már nem számolja senki) az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítése jelentette, aminek következtében az AB nem dönthet olyan ügyekben, amelyek népszavazási tilalom alatt állnak. A mára valós funkcióját elvesztő, szebb napokat látott taláros testület a magánnyugdíj-pénztári tagok ügyében gyáva módon elsumákolta a döntéshozatalt, véglegesen pontot téve az ügy végére. 

4. A média

Ha hivatalosan nem is az, de gyakorta hivatkozunk a médiára negyedik hatalmi ágként. Nem is maradhatott érintetlenül. Az egész Európában hatalmas indulatokat kiváltott médiatörvény, a totális kormányzati kontroll a közmédiumokban, a még ellenálló ellenzéki médiumok elhallgattatása, mind-mind annak a jelei, hogy már sajtószabadságról sem beszélhetünk hazánkban.

5. A köztársasági elnök

Bár a köztársasági elnök funkcióinak jelentős része mindössze reprezentatív jellegű, nem szabad elfeledkezni arról a fontos jogosítványáról, miszerint megtagadhatja az olyan törvények aláírását, amelyekkel nem ért egyet. Eddigi elnökeink éltek is ezzel a lehetőséggel. Göncz Árpád nyolc javaslatot küldött át az Alkotmánybíróságnak, míg kettőt visszaküldött az Országgyűlésnek. Mádl Ferenc 13 törvényt küldött el az AB-nek, hatot pedig visszaküldött a Parlamentnek. Sólyom László összesen 16 jogszabályt küldött a talárosoknak, és 31-et a törvényhozásnak megfontolásra. Jelenlegi elnökünk, a törvényhozás motorja, mindkét esetben 0, azaz nulla esetben élt ezzel a lehetőséggel. Aláírni viszont aláír gyakorlatilag bármit, amit az orra elé raknak. Még akkor is, ha az nyilvánvalóan alkotmányellenes.

 

Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz az Egyenlítő TV facebook-csoportjához!

A bejegyzés trackback címe:

http://egyenlito.blog.hu/api/trackback/id/tr643504432

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.